Bátaszék

Weboldal

Tolna megye délkeleti részén a Dunát kísérő ártér és a Mecsekhez kapcsolódó szőlővel beültetett dombvidék vonulata között jelentős közúti és vasúti csomópontban fekszik a 6968 lakosú kisváros.


Első írásos említése a településnek 1142-ből a cikádori apátság alapító leveléből való. A ciszterciek II.Géza uralkodása idején települnek a mai Bátaszék területére felépítve itt a magyarországi ciszterci rend első kolostorát.

1441-ben Ulászló király adománylevele már mezővárosként említi Bátaszéket. A ciszterci szerzetes rend tevékenysége és a település közlekedésközponti szerepéből adódó folyamatos fejlődést csak a török pusztítás állítja meg. A hódoltság megszűntével újraéledő mezőváros az új birtokosok által idetelepített nagyszámú német telepes munkája nyomán Tolna megye egyik legjelentősebb településévé válik Bátaszék.

A város gazdasági - szellemi életében törést a II. világháború, majd az azt követő sváb lakosság kitelepítése felvidéki magyarok, székelyek betelepítése okoz. Ez a többfelől érkezett lakosság ma egységben él az 1995-ben újból városi rangot kapott településen. Bátaszék ma is a térségben központi szerepet tölt be, melyet kiépült középfokú intézményrendszere alapoz meg.

A város számos egyházi jellegű műemlékkel rendelkezik, melyek az 56-os számú Szekszárd-Mohács főút mellett helyezkednek el.

A több mint száz éve Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt neogótikus katolikus templom 83 m magas tornyával uralja a környéket. A környék fontos idegenforgalmi nevezetessége, jelentőségét emeli a templom szomszédságában a 2001-ben felavatott az I. magyarországi ciszterci alapítású kolostor templomát bemutató romkert. A katolikus templom oratóriuma otthona az egyházművészeti kiállításnak.